Székelyföldi látnivalók a közelben

Szállás Erdélyben, Gyergyószentmiklós közelében Székelyföld szívében várja a Güdüci Tavas Vendégház. Szauna, horgászat. A vendégház max. 8 fős, 40e Ft/nap.

A Güdüci Tavas Vendégház közelében elérhető nevezetességek

A Güdüci szállás környezetében megcsodálhatja Székelyföld rejtett kincseit: Lázár-Kastély, Gyilkos-Tó, Szováta, Parajdi sóbánya, Súgó barlang, Békás-szoros, Gyergyószentmiklós vagy akár Borszék

 

LÁZÁR-KASTÉLY ÉS GYERGYÓSZÁRHEGYI PROGRAMOK

 

Lázár KastélyA Lázár-kastély Gyergyószárhegy legfőbb nevezetessége. A kastély a 16-17. században épült reneszánsz stílusban, itt nevelkedett a korán árvaságra jutott Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme.

A kastély átalakítása Lázár István nevéhez fűzõdik. 1631-körül az épületre bástyákat építetett, várfalakkal és várárokkal vetette körül, ebben az időszakban készült a homlokzat reneszánsz díszítése is. A történelem során többször is leégett, először 1707-ben a labancok által, később még kétszer, állapota nagyon leromlott.

Az épület restaurálási munkálatai még napjainkban is folynak, a végső cél, hogy Erdély reneszánsz építészetének egyik legjelentősebb kastélya újra a régi szépségében tündököljön.

Építészeti érdekessége, a vár homlokzati részén található emeletes kapubástya, mely egy időben lakótoronyként funkcionált. A kert bal oldalfala mentén az egykori konyha, a cseléd- és katonalakások, a kovácsműhely és az istálló romjai láthatóak, míg a jobb oldalfal melletti emeletes épület az "asszonyok-háza" volt, a vár úrnőinek szállása. Az udvar közepén található kicsi épület a kastély föld alatti pincetömlöcének lejárata. A bejárattal majdnem szemközt található -immár felújított lovagterem leginkább tanácskozások színhelye lehetett, de szállásként is szolgált, az ide érkező vendégek számára.

A kastély emeleti termében jelenleg képzőművészeti kiállítást tekinthetünk meg.

A rövid videó bemutatja a Szárhegyi kastély jelenlegi tulajdonosi helyzetét: https://www.facebook.com/watch/?v=1836405620073445

 

Gyergyószárhegy több kulturális és gasztronómiai eseménynek is helyet ad, mint például:

  • Farsangbúcsúztató - februárban
  • Güdüci falunapok - július első hétvégéjén
  • Búcsú a Pricske tetőn - augusztus első vasárnapján
  • EgyFeszt fesztivál Gyergyószárhegyen - augusztus első felében (2023-ban 08.03-08.06-ig)   
  • Szárhegyi napok - augusztus közepén
  • Káposztafesztivál - október elején
  • Szüretifesztivál - október közepén

A güdüci erdélyi vendégház innen 5 km-re található, autóval csak 10 perc.

 

GYERGYÓSZENTMIKLÓS

 

Örmény templom GyergyószentmiklósonGyergyószentmiklós Güdüctől 11 km-re található.

A Gyergyói-medence központi települése, mely a Békény patak hordalékkúpján épült. A város nevének eredete a néphiedelem szerint az, hogy az ősmagyarok előfutárai meglátva a nagy kiterjedésű medencét, társaiknak a "gyer, jó!"  felkiáltással jeleztek vissza. 

Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér, ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebb, háromszög alakú kisvárosi főtere.

A római katolikus templom a város legrégebbi műemléke, érdemes felkeresni a déli oldalán található felújított napórát.

A központban Burján-Gáll Emil Szent Miklós-szobra található, a Márton Áron utca pedig gazdag barokk épületekben, amelyeket még az örmény kereskedők építettek a 18. században.

A város érdekességének számít a Csíky-kert, amely mintegy 16 hektáron terül el. Nevét dr. Csíky Dénestől kapta, aki a kert fáit úgy válogatta össze, hogy a városból nézve lombhulláskor és rügyfakadáskor a tulajdonos monogramját mutassák.

A gyergyószentmiklósi múzeum alapítója Tarisznyás Márton neves néprajzkutató és muzeológus volt. A gyűjtemény az ő szervezőmunkájának eredménye, a múzeum a mai napig az ő nevét viseli.

A várostól északra az 1087 méter magas Csobot-hegyen egy magyar-örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll, a hely látványossága a minden évben megrendezett Szent Anna napi búcsú.

A güdüci erdélyi vendégház innen 11 km-re található, autóval csak 15 perc.

 

SÚGÓ BARLANG

 

Súgó-Barlang

A Súgó barlang a Gyergyói-medence 1021 méteres teljes hosszával, a Keleti Kárpatok egyik legjelentősebb cseppkőbarlangja.  A "tekerőpataki Súgó barlang" néven is ismert járatrendszer a Sipos-kő délnyugati nyúlványában húzódik, Tekerőpatak falu határában.

A néphiedelem szerint a barlangban arany csöpög. Nevét a helyi székely emberektől kapta, a benti gyors levegőmozgás, az állandó a huzat és a víz zúgása miatt egy suttogó, susogó "Súgó" hangot idéz.

A barlangképződmény egy négyemeletes rendszer, amelyben a legalsó szint egy aktív, patakos részt képez, míg a felsők szárazak, két bejárattal is rendelkeznek.

A felső száraz járatokat az 1960-as években tették a helyi barlangkutatók járhatóvá. Sajnos a barlang nem volt lezárva, ezért a látogatók folyamatosan kárt tettek benne, az "emlékbe" hazavitt cseppkövek miatt, mára jelentős a kár.

Jelenleg természetvédelmi területnek számít, rendszerint zárva van, csak a felső, száraz járat egy rövid szakasza látogatható. A vizes kijáratnál egy patak csobog kifelé, innen lehet elsétálni a Lok-nyeregbe, ahonnan szép kilátás nyílik a Fekete-Rez csúcsára és a Nagy-Hagymás vonulatra.

A barlangtúra többnyire kiépített betonjárdán halad, de egyes útszakaszai agyagosak, nedvesek, erősen csúszósak. Villanyvilágítás nincs, a barlang kizárólag vezetővel látogatható. Lámpát és elemeket a túravezetők biztosítanak, de megfelelő lábbeliről gondoskodni kell. A barlangban állandó 7-9 ºC a hőmérséklet, ezért megfelelő meleg ruházat még a legmelegebb nyári napokban is szükséges. A vezetett túra hossza kb. 40-50 perc.

Nyitvatartás: Június 1-től szeptember 15. között naponta 10.00-17.00 óráig. Szeptember 15-től május 31-ig hétvégenként 10.00-16.00 között látogatható.

A látogatás díja felnőtteknek 10 LEJ/fő, diákoknak és gyerekeknek 8 LEJ/fő, a túrák minden órában indulnak, előzetes bejelentkezés ajánlott!

E-mail: office@sugo.ro
Mobil: 004-0744 701815, 004-0741 131019

A güdüci erdélyi vendégház innen 27 km-re található, autóval körülbelül 30perc..

 

GYILKOS-TÓ

 

Gyilkos-TóA Gyilkos-tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 35 km-re fekszik Güdüctől.

A tó 983 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. 1837 nyarán keletkezett a Gyilkos-kő északnyugati lejtőjén felhalmozódott törmelékanyag lecsúszása következtében, mely a nagy esőzések hatására zúdult le és zárta el a völgyet. A Vereskő-patak hordaléka sokszor rozsdavörösre színezte a tó vízét, innen ered a tó másik elnevezése, a Veres-tó.

A népi legenda szerint az összeomló hegy maga alá temette a völgyben legelésző nyájat a pásztorral együtt és a felszivárgó vér még sokáig vörösre festette a tó vízét, ezért hozzák összefüggésbe a "vörös" és  "gyilkos" megnevezést.

A tó egyedülálló Európában, varázsát a fenyőcsonkokkal teletűzdelt vízfelület adja, mely a völgyet eredetileg borító fenyőerdő maradványai.

A tó szépségét tovább emeli a tó fölé hajló mészkősziklák: a Gyilkos-hegy (1381 m), a Kis-Cohárd (1352 m), a Nagy-Cohárd (1507 m) és a Likas-csúcs (1676 m).

Mérések alapján a tó évente 4,88 cm vastagságú hordalékkal töltődik fel, és ha nem történik beavatkozás, akkor 2080-ra teljesen el fog tűnni.

A güdüci erdélyi vendégház innen 36 km-re található, autóval kb. 50 perc.

 

 

BÉKÁS-SZOROS

 

Békás-Szoros

A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye, hossza kb. 5 km. A szorosnak három része van: a "Pokol kapuja", a "Pokol tornáca" és a "Pokol torka".

Sziklafalai 200-300 méter magasak, érdekessége, hogy valamennyi szikla függőleges oldalával a Békás-patak medre felé fordul, ezért a hegymászók paradicsomává vált. A szoros legzordabb része a "Pokol tornáca".

Az Oltárkő (1154 m) a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya, jól elkülönül a többi sziklától, az egész völgy fölött uralkodik. Először a brassói alpinisták jutottak fel a csúcsra 1934-ben, ma már három hegymászó útvonal is vezet a tetőre.

A Békás-patak egyik mellékága a Kis-Békás-patak, melynek szurdokvölgyét Kis-Békás-szorosnak nevezik. A 19. század végén a szoros alsó részét cölöpökön fekvő keresztgerendákkal fedték le, a kitermelt fa szállítását ezen végezték.

A szoros egyetlen ismert, nagyobb barlangja a Hóvirág-barlang, melynek 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban, diákok fedezték fel. A barlang alját cseppkőmedencék borították, illetve az egyik mellékteremben barlangi medve csontokat is találtak. Sajnos az évek során a látogatók itt is hatalmas károkat okoztak, még mielőtt 1996-ban Nemzeti Parkká nyilvánítása és lezárása megtörtént volna.

A güdüci erdélyi vendégház innen 45 km-re található, autóval kb. 1 óra.

 

BORSZÉKI ÁSVÁNYVÍZ (BORVÍZ)

 

BorszékBorszék Erdély egyik legszebb fekvésű fürdőhelye, 850 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el a Görgényi-Beszterce-Kelemen havasok találkozásánál.

Nemzetközi hírnevét ásványvizeinek köszönheti. Számos világkiállításon díjakkal ismerték el, 2004-ben az USA-ban rendezett ivóvizek világbajnokságán aranyérmes lett, Ferenc József császár pedig a "borvizek királynője" címmel jutalmazta. A borvíztöltöde közel 200 éve üzemel, kapacitása folyamatosan növekszik, hiszen már a világ minden tájára szállítanak borszéki vizet.

A fürdőtelepen 15 borvízforrás található, melyek mindegyike más és más összetételű. Közös vonásuk azonban a bőséges szénsavtartalom, a kálium-, magnézium- és nátriumsók oldott jelenléte. 

Fürdő- és ivókúrák esetében egyaránt hatásos. Belső kezelésre emésztőcsatorna-megbetegedések, gyomorsavhiány, krónikus májbetegségek, epebántalmak, cukorbetegségek, vese- és hólyagbántalmak esetében egyaránt hatásos. A szénsavas melegfürdő parafinos pakolással, hidro- és fizikoterápiás kezeléssel kiegészítve a reumás panaszokra nyújthat enyhülést.

A borszéki tisztásokon át turistaösvények vezetnek a környező hegyekre, a Bükk-havasra, Salamás-tetőre és Bélbor irányába. A borszéki Kerekszék az ország egyik legjelentősebb mésztufa képződménye. Keletkezése a földes-meszes ásványvízforrások sokaságával magyarázható, a források rakták le évezredek alatt ezt a 60-70 méter vastag mésztufaréteget, melynek kőzetanyaga könnyen faragható, így kiválóan alkalmas épületek díszítésére.

A güdüci erdélyi vendégház innen 55 km-re található, autóval kb.1 óra.

 

PARAJD

 

Parajdi sóbányaParajd a Sóvidék központja, Székelyudvarhely és Szováta között található.

A községnek két fő nevezetessége van, az egyik az óriási parajdi sóbánya, melynek sócsarnokai a légúti betegségek kiváló gyógyhelye. A sóbányában kikapcsolódni és gyógyulni vágyók számtalan lehetőség közül választhatnak, hiszen itt játszóterek, pihenőhelyek, pingpong asztalok, étterem, illetve kápolna egyaránt várja a látogatókat, kezelésre érkezőket. A bányába autóbusszal lehet bejutni.

A bányától nem messze, ugyanabban az utcában találjuk a strandot, a község másik nagy nevezetességét. A hely különlegessége, hogy vízének igen magas koncentrált sótartalma miatt, a fürdőző a víz felszínén lebeg anélkül, hogy úsznia kellene, illetve ha a medencéből kilépve tusolás nélkül szárad meg, a sót le kell  sepernie magáról.

A falu határában emelkedik az 576 méter magas kősó-szikla, melyet Sóháta vagy Sóshegy néven emlegetnek. Gerince többnyire szaggatott, vízmosta árkokkal, üregekkel barázdált. A sósziklák aljából vékony, sós vízû erek fakadnak.

A güdüci erdélyi vendégház innen 55 km-re található, autóval kb. 50 perc.

 

 

SZOVÁTA

 

SzovátaSzováta a sóvidék legnagyobb települése, híres fürdő- és üdülőhely. A Kis-Küküllő felső vidékén fekszik, területe két részből tevődik össze: Szováta városból és Szováta-fürdőből.

Szováta sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó, mely nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta. 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van benne. További tavai a sósvizû Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, valamint az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó.

A fürdőtelep a sós vizű tavak körül alakult ki. A tavak sótartalma a fenéken a legnagyobb, a felszínhez közeledve fokozatosan csökken. Felszínüket a lehulló csapadék miatt édesvíz fedi, azonban a fürdőző még így is könnyebben fennmaradhat a felszínen, mint egy édesvizű tó esetében.

A Sóköze a város északkeleti végétõl délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag sókarsztterület. A kősó itt néhol 15-20 méter magas sósziklákat alkot.

A güdüci erdélyi vendégház innen 63 km-re található, autóval kb. 1 óra.

 

 

 

 

FONTANA SPA & BALNEO (BORSZÉK)

 

Parajdi sóbányaBorszék Hargita megye északkeleti részén 850-930 m magasságban található, az Erdélyt és Moldvát összekötő DN15 országút szeli át. A FONTANA fürdő Borszék üdülőközpontjában található

A több mint 3000 négyzetméteres létesítmény egy egészségügyi kezelő- és egy wellnessközpontot foglal magába. Nyáron napi 1000, télen pedig napi 700 fő befogadására alkalmas. Területén rendkívül változatos pihenési és kezelési lehetőségeket kínál vendégeinek:

  • Medencék, szaunák, fitneszterem, kézjegy rituálé, masszázsok, különböző arc- és testkezelések.
  • Fürdők, főzetek, hidroterápia, iszap & parafin, mofetták, sószóba és aeroszolok, fizioterápia.
  • Orvosi konzultáció

A Fontana Gyógyfürdő és Wellnessközpont hosszas huzavona után valósulhatott meg. Az építkezés még 2011-ben kezdődött a román regionális fejlesztési minisztérium 13,5 millió LEJ támogatásával. Másfél évvel a munkálatok megkezdése után, az állami finanszírozás megszűnt... A borszéki önkormányzat végül 2016-ban 13 millió LEJ banki hitelt vett fel, ehhez társult még a Turisztikai Minisztérium, Hargita megye tanácsa, illetve a helyi költségvetésből származó források. A beruházás összeköltsége végül 9 millió EURO lett, a fürdőt pedig 2022. december 15-én adták át.

További információk a fürdő honlapján: https://fontanaborsec.ro/f%C5%91oldal.html

A güdüci erdélyi vendégház innen 55 km-re található, autóval kb.1 óra.

 

 

 

 Térképen a környékbeli látnivalók: